Kulturális Örökségvédelmi Kutatócsoport

A csoport vezetõje: Dr. Kiss Ferenc

Örökségvédelem és informatika

Az örökség a múltból ránk hagyományozott, vagy általunk az utókor számára megõrzendõ A megõrzés, továbbadás technikai feltételei és szervezeti lehetõségei is sokat változtak az elmúlt idõk során. Kulturális örökségvédelmi projektjeinkben megpróbáljuk összekötni a megõrzendõ értékeket a modern technika adta lehetõségekkel. Alkalmazásuk révén az értékmegõrzés, -bemutatás, -népszerûsítés új útjai nyílnak meg elõttünk. A szellemi, esztétikai és kulturális nyereségen kívül üzleti érték is termelõdik, többek közt a turizmus is fel tudja használni az eredményeket.

Az épületek, tárgyak, természeti képzõdmények, nyelv, népszokások, zene, tánc idõvel változik. Elsõdleges célunk a jelen állapot rögzítése annak érdekében, hogy a fenntartók szakszerûen gondozhassák, a megóvás megfelelõ legyen, az emberek megismerjék, megbecsüljék az õket körülvevõ értékes világot, és át tudják adni az utókornak.

A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Információ- és Tudásmenedzsment tanszéken 1997-óta folytak világörökségekkel kapcsolatos kutatások. A 2001-ben létrehozott UNESCO Világörökségi Kutatócsoport e tevékenységeket fogta össze. Az ITA ezeket a kutatásokat folytatja tovább, melyek a következõkkel foglalkoznak: információmenedzsment, örökségvédelem informatikai támogatása, kulturális és természeti örökségek monitoringja távérzékelési és informatikai adatgyujtési technológiák támogatásával, örökségvédelmi döntéstámogatás területeit, a legkorszerubb informatikai és tudáskezelési eszközök használatával.

A csoport együttmûködõ kutatási partnerei voltak többek között:

  • Angkor Alapítvány
  • Graphisoft CAD Stúdió
  • Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
  • MTA Társadalomkutató Központ
  • Next Computer Kft.

A Világörökségi Kutatócsoport tevékenysége értelemszerûen a nemzetközi világörökségi „mozgalom” tagjaival való együttmûködést is megkívánja. Legjelentõsebb eredményeit az UNESCO Világörökség Bizottság ülésein, valamint hazai és nemzetközi konferenciákon mutatta és mutatja be. A kutatás pénzügyi hátterét saját forrásokon túl 2000-ben az IKB pályázati támogatás alapozta meg (10MFt), ehez járult az ICHEPIS projekthez az NKFP2-ben konzorciummal együtt elnyert támogatás (70 MFt).

Befejezett és folyamatban lévõ projektjeink:

  • Kulturális örökségi helyszínek monitoringja (1997-)
  • Alapozó projekt az UNESCO Világörökségi Központja számára nyújtandó informatikai és információmenedzsment szolgáltatások hátteréül szolgáló Világörökségi Információmenedzsment Központ beindítására (2000-2001)
  • ICHEPIS — Szabványosított adatbázismodell kifejlesztése az UNESCO Világörökségi periodikus jelentõ rendszere és a Nemzeti Örökségvédelmi Információs rendszer integrálásához (2001-)
  • HEPORT — Örökségvédelmi Információszolgáltató Rendszer fejlesztése — internetes felületû integrált rendszer, amely a helyszínek alapadatain túl — szigorú jogosultságkezelés mellett kapcsolódva többek között a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal rendszereihez — a helyszínek kezelését, üzemeltetését, felügyeletét támogatja. (2001-)
  • Telefónia Múzeum Virtuális Kiállítás feljesztése (2003-2004)
  • Digitális Kõtábla projekt (2004-)

Digitális Operaház: Felkutattuk az Operaház építéséhez készült Ybl rajzokat (több száz van belõlük), melyek igen rossz állapotban vannak, és karbantartásukra, restaurálásukra nincs elegendõ pénz. Megfelelõ tárolásuk megoldása is komoly nehézséget jelent, hiszen hozzáférhetõnek kell lenniük, mert az épületben felmerülõ gondok esetén mindig az eredeti tervekhez kell visszamenni, és azok egyre rongyosabbak lesznek. Ha a rajzokat annyira restauráltatjuk, hogy egyszer digitálisan rögzíteni lehessen õket, a rajzok megpihenhetnek, és az építészek felhasználhatják a digitális változatot, amelybõl külön hozamként egy virtuálisan bejárható épületet lehet konstruálni. A „látogatókat” olyan helyekre lehet bevezetni, ahol még nem jártak, de sétájuk az épületet, mûködését nem zavarja meg.

Kulturális körzõ (egy terület kulturális rétegei): Az egyik elsõ világörökségi helyszínünk a Pannonhalmi Bencés Fõapátság és természeti környezete. Egy pár évvel ezelõtti projekt során világörökségi felterjesztési dokumentációja alapján feldolgoztuk épülésének történetét, régészeti területeitõl a Bencés rend múltján és jelenén keresztül elemeztük, rögzítettük az intézmény funkcióit, (könyvtár, apátság, koncertterem, borászat), oktatási érdemeit, jelenlegi bemutatási területeit, pl. kiállításai virtuálisan bejárhatók, az arborétum növényeinek leírásai megtekinthetõk. (Vannak dokumentumok a madárvilágáról is, de a rögzített madárfütty olyan drága, hogy nem tudtuk hozzákapcsolni az anyaghoz). Azóta elkészült egy közgazdasági elemzés a helyszín gazdasági életérõl, gyógynövény termelésérõl, felhasználásáról, emelkedõben lévõ borászatáról. Megépült az új fogadóépület, amely szintén az állapot megõrzését, a népszerûsítést, turizmust szolgálja. Ha mindezt átnézzük, egymás után a kultúra különbözõ rétegei kerülnek felszínre. Hallgatóink végeztek ilyen jellegû felmérõ munkát a többi világörökségi helyszínen is

Webkamerás monitoring: Az UNESCO Világörökség Egyezményének elõírásai szerint a listán szereplõ helyszínek területén nem szabad olyan változtatásokat létrehozni, amely a helyszín megóvását, állapotát befolyásolhatják. Ennek elkerülése az Egyezményt aláíró kormány kötelessége, végrehajtásáról az általa megbízott helyszínkezelõ gondoskodik. Miután Magyarország 8 helyszíne közül több, nagykiterjedésû, illetve a nagyközönség által folyamatosan használt terület, az állapot folyamatos nyomon követése nem könnyû, és ez idáig megoldatlan feladat. Ehhez nyújt segítséget az emberi megfigyelésre alkalmatlan, ilyen szempontból személyiségi jogokat nem sértõ, tárgyak, kisebb területek belátására alkalmas webkamera. Ezek egy szerverhez csatlakoztatva a kísérleti idõszakban naponta 2 fényképfelvételt készítenek, amelynek feldolgozásához a szükséges programot egy Németországból érkezett gyakornok készítette el. Megfelelõ finanszírozás esetén a program folytatására van kutatói kapacitásunk, és a kamerák pár hónapos folyamatos mûködtetése után, a képek feldolgozásával a módszer hasznosságát is dokumentálni lehet.

Múzeumok: Változik a múzeumok, kiállítások rendezése, változnak a látogatói igények. Az idõszaki kiállítások emlékeit is másképp kell megõrizni, mint régebben (Nemcsak papíron és az emlékeinkben, esetleg egy fényképen, hanem a világhálón és CD-n). A múzeumi információk átadása már nem elsõsorban táblákkal, feliratokkal történik. A kiállítások egyre inkább interaktívak, a látogatók digitális adathordozókon szerzik információikat, és a kiállítások emlékét is ilyen módon kívánják hazavinni magukkal. Ennek a folyamatnak minden mozzanatához technikailag hozzá tudunk járulni: Filmeket készítünk, a képek mellé információkat tárolunk, az információk kereséséhez adatbázist építünk, a kiállításokon használható készülékek szoftverjeinek készítésében is van szakemberünk.

Szellemi örökségek hálózati kezelésû, közös, örökségi archívuma. Szükség van egy európai virtuális platform kialakítására az örökségek nyilvántartásaihoz. Különbözõ európai oktatási és kutató intézményekben jelenleg még egymástól függetlenül történik a begyûjtött és regisztrált anyagok archiválása egyéni, helyi módszerek szerint. Egy-egy szakmán belül, de a társtudományok részérõl is felmerült egymás kutatási eredményeinek megismerése iránt az igény. Az új követelmények és a nem szöveg alapú dokumentumok iránti érdeklõdés növekedése következtében került elõtérbe, hogy a digitális kultúra korában a digitalizáláson túlmenõen, összetettebb termékeket és szolgáltatásokat lenne kívánatos digitális formában elérhetõvé tenni. A cél olyan rendszerek és eszközök kifejlesztése, melyek támogatják a tudományos forrásokból származó digitális eredmények felhasználását és hozzáférhetõségét. Elõ kell segíteni a digitális kultúra és a tudományos objektumok összességének kialakulását olyan összetett koncepciókkal ellátott bemutatási lehetõségekkel, amelyekhez a hozzáférési rendszert is megfelelõen fejlesztik ki. Fel kell tárni, hogyan lehet a digitális források hozzáférhetõségét megõrizni az új kutatási eredmények, technikák és eszközök segítségével. Ez tágabban értelmezendõ, mert idetartozik a néprajz, zene, tánc, szöveg digitális rögzítése, visszakereshetõsége. Adatbázisok, thezauruszok, a szemantikus háló használatával mindez rögzíthetõ, a jövõ számára megõrizhetõ. Így ezek a tevékenységek szintén bemutathatók a fent leírt kulturális rétegek prezentálásával együtt, és a terület kulturális képe teljessé válik.

Digitális kõtábla: A projekt arra a kérdésre keresi a válasz, hogy milyen stratégia, milyen szervezési és mûszaki megoldások mellett biztosítható egy, már digitalizált vagy eleve digitálisan keletkezett dokumentum, térkép, épületmodell, film, hang, stb. olvashatósága, felhasználhatósága közép- és hosszútávon. A számítástechnikai eszközök és szoftverek gyors fejlõdése ugyanis magával vonja a tárolás (fájl)formátumok gyors avulását, az adathordozók öregedését, ennél fogva már ma is probléma egy 20 éves lyukkártya vagy egy floppy tartalmának elolvasása, egy régi szövegszerkesztõvel írt anyag hozzáférése, míg egy kõtábla évezredeken át olvasható maradt. Hogyan lehet majd elolvasni a ma lelkesen bedigitalizált anyagokat? A projekt az általános ajánlásokon túl egyes szakterületek számára gyakorlati módszertani útmutatókat kíván adni a "digitális kõtábla" létrehozására, valamint részt veszünk e rendszerek kialakításában is.

Mindezek a tevékenységek kutatások formájában mûködnek - amennyiben a forrásokat elõ tudjuk teremteni – de, az ezekkel kapcsolatos eredményeinket cikkekben illetve könyv formájában publikáljuk, országos és nemzetközi konferenciákon veszünk részt, és témáinkat tanfolyamokon, felsõoktatási képzésekben oktatjuk is. Oktatási tevékenységünk kiterjesztéseként támogatást adunk minden olyan iskolának, oktatási intézménynek, akik örökség megóvással kapcsolatosan kívánnak tevékenykedni, valamint szándékunkban áll az UNESCO Világörökség Központ oktatási csomagjának, a KIT-nek népszerûsítése is. A csomag – mely örökségvédelmi oktatással-neveléssel foglalkozik kisgyerek kortól kezdõdõen – már magyar nyelven létezik, és országszerte képzések indulnak bevezetésére.

Digitalizálás a tájház pályázatokhoz, minõsítéshez

Az Információs Társadalomért Alapítvány (ITA) tájékoztatja Önöket, hogy megegyezés szerinti térítés ellenében

  • beadandó pályázatuk elkészítéséhez segítséget ajánl;
  • a Tájház mûködési engedélyéhez szükséges digitális leltárt elkészíti;
  • információs anyagot készít tájékoztatók, képeslapok, CD-ROM-ok, DVD-k, honlap elõállításához
  • az e-skanzenben való részvételhez szükséges digitalizálást elvégzi.

Pályázhatnak továbbá a tájház digitális rögzítésére is melynek megvalósítását vállaljuk, és ennek hozadékai a következõk:

  • a tájház tárgyainak felvételezése;
  • alapleltár elkészítése;
  • prospektusok és internetes megjelenés digitális anyagai.

Figyelem! Pályázatuk benyújtásához érvényes Múzeumi mûködési engedéllyel kell rendelkezniük, továbbá a Szabadtéri Néprajzi Szakfelügyelet és a Tájházszövetség támogató nyilatkozatával.
A Múzeumi mûködési engedély kiadásának alapvetõ feltétele a leltár megléte.

Az ITA el tudja készíteni az Önök tájházának digitális felvételezését. Ha a leltárt is el kívánja velünk készíttetni, a digitális felvételezés napjára néprajzos szakember jelenlétét kell biztosítania, aki az általunk készített alapleltár excel táblázatott aláírásával hitelesíti. A felvételezés és az adatfeldolgozás adatvédelmi szakértõ felügyelete mellett történik, melynek során szigorúan betartjuk az adatvédelmi és a szerzõi jogra vonatkozó törvényeket.

Kérdéseikkel keressék Dr. Bassa Liát (telefon: 06-1-279-1510 vagy 06/309-021-911; e-mail: ). Postacím: ITA 1507. Budapest, Pf. 213.