A magyarországi turizmus jellegzetességei és legfontosabb trendjei 2008-2010. (Ismertető)
Második alkalommal veheti kezébe az olvasó az Információs Társadalomért Alapítvány által készített Turisztikai Trendtanulmányt.
Az első kiadás 2006-ban készült és a 2008-10-ig tartó periódusra vonatkozóan a következő fő területekről tartalmazott elemzéseket:
- Magyarország turisztikai ágazatai: szállodaipar, vendéglátás, utazásközvetítés,
- Magyarország fő turisztikai vonzerői és motivációi: városlátogatás, üdülés, világörökség, kultúra, bor, lovak, vadászat, gyógyfürdő, wellness, falu, stb.
- Magyarország fő fogadó tájegységei: Budapest és Közép-Dunavidék; Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl; Észak- és Dél-Alföld; Észak-Magyarország; Balaton, Tisza-tó,
- Valamint a magyar turizmusfejlesztési és marketing tervek, koncepciók.
Sajnos, kimondhatjuk, hogy az elmúlt 2-3 év során nem történt annyi gyökeres változás, előrelépés a hazai turizmusban, hogy értelme lett volna egy hasonló felépítésű, részletezettségű elemzést elkészíteni. Ezért a 2008-as tanulmány koncepciójában mutat alapvető újdonságokat.
A tanulmány első felében megtalálhatók a hagyományos makrogazdasági környezet- és ágazati elemzések, valamint igyekeztünk az elmúlt időszak híranyagai alapján bemutatni az egyes, fent említett területeken bekövetkezett jelentősebb változásokat, újdonságokat, előrelépéseket, akciókat, ha voltak ilyenek.
A tanulmány második fele viszont egy teljesen új, primer és szekunder kutatáson egyaránt alapuló témafeldolgozást tartalmaz:
- Mik Magyarország legfőbb vonzerői a külföldi beutazó vendégek számára?
- Hogyan látnak ők minket, mit kell számukra nyújtanunk ahhoz, hogy jól érezzék itt magukat?
- Mi kell ahhoz, hogy az ország jó hírét terjesszék hazatérésük után, ezáltal elérve, hogy egyre nagyobb számban térjenek vissza, illetve hozzanak új vendégeket?
A különböző küldő országokból, különböző kulturális háttérrel rendelkező vendégek, viszont mást és mást igényelnek. Sok esetben, úgy tűnik, a vendéglátók nincsenek tisztában az egyes népcsoportok, kultúrkörök valódi igényeivel, ezáltal nem sikerül maximális elégetettséget elérni. Kutatásunk, tehát e probléma minél hatékonyabb megoldását tűzte maga elé.
Ennek érdekében a hagyományosnak mondható statisztikai adatgyűjtés és hírelemzés mellett ismét fókuszcsoportos beszélgetéseket és egyéni interjúkat szerveztünk a turisztikai szakma képviselői körében e dimenziók, témák köré csoportosítva.
Küldő országcsoportonként, kultúrkörönként hívtuk meg az adott kultúra szakérőit, az adott típusú vendégekkel foglalkozó utazási irodák képviselőit, idegenvezetőket, országismereti szakértőket, kulturális- és külföldi-magyar baráti társaságok képviselőit.
A vizsgált kultúrkörök:
- Észak-Amerika (USA, Kanada)
- Távol-Kelet (különösen Japán, Kína, India, Dél-Korea)
- Nagy-Britannia, Irország, Ausztrália és Új-Zéland
- Germán országok (Németország, Ausztria, Svájc)
- Észak-Európa, Baltikum
- Latin (Franciaország, Olaszország, Spanyolország)
- Kelet- és Közép-Európa, szláv kultúrkör
- Közel-Kelet (különösen Törökország, Izrael)
Ezen felül rendeztünk beszélgetést a magyar turizmus népszerűsítői, a multikulturális nagybeutaztatók, és a terület jogi, politikai szabályozását irányítók számára is.
A beszélgetések az alábbi fő témakörök köré csoportosultak:
- Mik az adott ország, kultúra alapvető jellegzetességei, utazási szokásai, milyen rétegek, milyen gyakorisággal és hová utaznak?
- Miért utaznak külföldre az egyes kultúrkörök tagjai, milyen élmények, látnivalók, programok érdekesek/vonzóak számukra?
- Miért jönnek Magyarországra, mik a motivációik?
- Mik az igényeik, szállással, ellátással, foglalkoztatással, idegenvezetéssel kapcsolatosan?
- Mit kell számukra nyújtani, milyen programokat, milyen jellegű utakat, csomagokat kell kialakítani, hogy a lehető legnagyobb vevői elégedettséget érjük el?
- Miről tudható előre, hogy az egyes kultúrkörök tagjai számára kerülendő, illetve általuk nem kedvelt?
Természetesen a felmérés nem teljes körű, a válogatás alapja Magyarország Top 15 küldőpiacának listája volt. Mind a kutatóknak, mind a szolgáltatóknak nyilvánvalóan ezekre a piacokra különösen nagy figyelmet kell fordítani, hiszen köztudott, hogy egy piacot vagy vendéget sokkal kevesebb ráfordítással jár megtartani, mint megszerezni. Ezen túlmenően bekerült néhány kisebb jelentőségű, de nagy fejlődéssel kecsegtető – főként ázsiai – piac is, amelyek jövőbeni lehetőségeik, potenciáik miatt érdemesek a részletesebb vizsgálatra.
E munkával igyekszünk elősegíteni a magyar turizmus fejlődését, örökségeink, vonzerőink, kulturális értékeink mind hatékonyabb és megfelelőbb bemutatását, a hozzánk érkező vendégek jobb megismerését. Reményeink szerint e tanulmány hordoz olyan gyakorlati értékeket, ötleteket a szakma számára, melyekkel valódi előre lépést érhetünk el a nem hibátlan, de mindenképpen jelentős és fejleszthető magyar turizmus területén.
A tanulmány egészében és részenként, egyes főbb kultúrkörönkénti bontásban is ajánlott megvételre.